Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1995. április 4.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ RMDSZ platform Katona Ádám szóvivő által jegyzett nyilatkozata elítélte a Székelyudvarhely környéki rendőrség által elkövetett jogsértéseket, a legutóbb márc. 10-én Nyikófalván, majd márc. 30-án Betfalván történt felháborító eseményeket, amikor fizikailag bántalmaztak cigány és magyar nemzetiségű lakosokat. Az EMK felvállalja a sértett személyek védelmét, és jogorvoslatért folyamodik hazai és külföldi testületekhez, egyben felkérte az RMDSZ parlamenti képviseletét, hogy tiltakozzon a törvénysértések ellen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 4., 506. sz./

1995. április 10.

Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő interpellált a Székelyudvarhely környéki falvak cigány és magyar lakosai ellen elkövetett rendőrségi törvénysértések ügyében, tételesen említve a márc. 10-én Nyikómalomfalván és márc. 21-én Betfalván történteket, kérve, hogy a Belügyminisztérium tíz napon belül írásban közölje a törvénysértések kivizsgálásának eredményét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2005. szeptember 1.

Elszántan dolgoznak Udvarhelyszéken az árvízkárok felszámolásán. Nem lehet tétlenkedő embert látni, mindenki csinál valamit, szomszédain, ismerősein is segít. Nyikómalomfalván száznyolcvanöt gazdaságot öntött el a víz, a károsultakat, akik nem tudtak visszatérni házaikba, a rokonok, barátok, ismerősök fogadták be. A környező falvakból, de távolabbi településekről, Székelyudvarhelyről is jönnek ismerősök és ismeretlenek, segítenek a takarításban, a helyreállításban. Magyarországról érkezett tartálykocsi ivóvízzel. Büszke vagyok az udvarhelyi, udvarhelyszéki emberekre – mondta Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere –, büszke vagyok arra, hogy mindenki kivette részét az áradás következményeinek felszámolásából. /Sarány István: Lelkierőre van szükségünk ahhoz, hogy túléljük ezt a csapást. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 1./

2005. szeptember 6.

Az Erdélyi Riport hetilap jóvoltából néhány árvíz sújtotta székelyföldi településen jártak a Szabadság munkatársai, hogy felmérjék: tizenkét nappal a katasztrófát követően mi a helyzet az udvarhelyszéki falvakban. A 15 áldozat eltemetése után az élet visszaáll a szokásos medrébe: Farkaslakáról már több mint tízezer köbméter iszapot és hordalékot szállítottak el a helybeliek. A gazdák mindenhol takarítanak. Az utcákat és az istállókat fertőtlenítették. /Kiss Olivér: Árvíz után: munka és reménység Székelyföldön. Lassan helyreáll az élet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./ Farkaslakára folyamatosan érkeznek a szegélyt szállító teherkocsik. Nyikómalomfalván a fertőtlenítés folyik. Naponta biztosítnak a károsultaknak ivóvizet és kenyeret. A ház nélkül maradt családokat sátrakban szállásolták el ideiglenesen, naponta visznek nekik élelmiszert. /Begyógyulnak a katasztrófa sebei. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2006. február 23.

Nemrég kitüntették a tavalyi romániai árvizek következményeinek felszámolásán dolgozókat. Erdélyi nem akadt az elismerésben részesültek között. Ótelek a tavalyi árvízben szinte teljesen elpusztult bánsági magyarlakta falu, ahol az élet lassan visszatér a rendes kerékvágásba. Bánsági viszonylatban apró, de korszerű kis családi házakat építettek az árvízben összedőlt házak helyébe. Az óteleki nyolcosztályos iskolában folyik a tanítás, a gyerekek nagy része visszatért szülőfalujába. A tábori konyhában az egyházaknak, jótékonysági szervezeteknek és magánszemélyeknek köszönhetően, naponta meleg ebédet főznek a mintegy ötven iskolásnak. Székelyföldön az augusztusi áradás pusztítsa után Farkaslakán a romok eltakarítását hamar elkezdték és hamar be is fejezték. Nyikómalomfalván a falak még mindig nem száradtak ki. A hodgyai református templom helyreállításának munkálatai jelenleg folynak. Az emberek a kormány segítségéről elmondták, hogy a székelyföldi falvakban az állami hozzájárulás, pénzben kifejezve, alig öt-tíz százalékát teszi ki a kapott összes anyagi támogatásnak. Sokkal többet köszönhet Nyikómalomfalva az anyaországnak, illetve a Máltai Szeretetszolgálatnak. /Pataki Zoltán, Horváth István: Mi maradt az ár után? = Erdélyi Riport (Nagyvárad), febr. 23./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998